Egy újabb értékmentés valósult meg 2022. januárjában.
A település nyugati határában, a körforgalom közelében található Kerámiaházat megálmodó és üzemeltető Pék házaspár, Julika és András már sokszor ámulatba ejtette Gyenesdiást és környzetét áldozatos munkájával, zeneszeretetük közösségépítő erejével, életszeretetével és a múlt értékei iránt érzett tiszteletével.
Ezúttal a Zalai-hegyvidék egy rejtett kis szegletéből, Rádiházáról áttelepített 171 éves boronapince újjászületésének lehettünk tanúi. A lakóházzal egyidős pince elemeire szedve került szállításra, majd fáradhatatlan kitartással és András gondos munkája által restaurálva épült újjá.
Az értékmentéssel a Pék családnak egy régi álma valósult meg.
„A kitűzött cél az volt, hogy egy olyan autentikus teret hozzunk létre, amely megjelenésével illeszkedik az épületegyüttesbe, és funkciójában is kapcsolódik a hagyományőrző életformánkhoz. Reményeink szerint lehetőséget biztosítva egyfajta továbblépéshez, amely nemcsak a Kerámiaház kínálatát, de a településünk és régiónk attrakcióit is bővíti. Meglepetés borítékolva! A történet tavasszal folytatódik.”
Ünnepélyes avatásra a bálványos, végorsós regős prés születésnapján, 2022. május 30-án került sor.

A Miska Pince története Pék András tollából letölthető a linkre kattintva.

Az értékmentő projekt részleteiről a likebalaton.hu cikkében olvashat.

További információ:
Kerámiaház, Pék András és Julika
8315 Gyenesdiás, Kossuth L. u. 103. +36 70/208-1325, +36 31/782-5109

Vidám dallamok a Balaton partján – egy különleges gyűjtemény rejtelmei
Gyenesdiás egyik új ékköve a Surbi’s Verkli Múzeum, mely 2022-ben nyitotta meg kapuit településünkön. A Surber házaspár jóvoltából (kiknek nevéhez a 2023-ban tizedik jubileumát ünneplő keszthelyi Nemzetközi Verkli Fesztivál is kötődik) egy klasszikus szépségű múzeumi épületben kapott méltó helyet a több száz, a világ számos különböző pontjáról származó verkli, régi nevén kintorna vagy sípláda, illetve gramofon, elrepítve látogatóit a XIX. és XX. század békebeli, nagypolgári hangulatába és a korabeli szórakoztató zenegép iparágába.

A múzeum több mint 200 mechanikus zeneszerszámnak gramofonnak, fonográfnak ad otthont. Megcsodálhatunk itt Neumann és egyéb neves kintornákat, hatalmas tánczene gépeket, berlini relikviákat, régi budapesti bordélyból származó zenegépeket, illetve számtalan apró zenélő dobozt, ládát, sőt, még muzsikáló kalitkákat is. A gyűjtemény legrégebbi darabjai már több, mint 200 évesek.

Minden zenegép egyben egy apró műszaki csoda is. A múzeumi gyűjteményben található mechanikus zeneszerzámok olyan önjátszó készülékek, amelyek szöges hengerek, lyukkártyák és lyuk- és tűlemezekhez hasonló vezérlőművek segítségével szólalnak meg. 1880 és 1910 között majd minden zenegép, úgymint pianók, orgonák, húros hangszerek, zenedobozok automatikus vezérléssel lettek felszerelve. A legnagyobb hangszer egy öt méter hosszú és három méter magas orchestrion (géporgona), ami egy teljes tánczenekart helyettesít. Minden múzeumi darab működőképes, amit a vendéglátók örömmel be is mutatnak az érdeklődőknek.

A múzeum csak vezetéssel és előzetes regisztrációval tekinthető meg. A vezetésenkénti maximális létszám 10 fő.

A belépés díjtalan, a múzeumi vezetés legalább egy órát vesz igénybe. Fényképek szabadon készíthetőek.

A múzeum különösen ajánlott családok, a zene és a műszaki ismeretek iránt fogékony személyek, zeneiskolák és tanulók számára.

Ismerje meg Surbi hihetetlen zenegépeit! Garantáljuk, hogy nem fogja megbánni!

Bejelentkezés és további információ:
8315 Gyenesdiás, Gödörházy utca 35.
Telefonszám: +36 30 602 6868
Web: www.musikautomaten-ungarn.eu

Gyenesi Szent Ilona kápolna, Hunyadi u.

Az akkor még Keszthelyhez tartozó gyenesi szőlőhegy lakói már 1807-ben elhatározták, hogy Isten tiszteletére kápolnát emelnek. Ekkor bontották el a faludi Szent Erzsébet kápolna még álló romjait. Az építéshez azonban nem járult hozzá a község akkori földbirtokosa gróf Festetics György, ezért a köveket a község polgárai eladták, árát kamatra eltették. A gróf halála után fiához Festetics Lászlóhoz fordultak, aki nemcsak megengedte a kápolna építését, hanem építési anyaggal is támogatta azt, ehhez területet is adott.

Az egyházi tárgyakat és a templom összes felszerelését a gróf neje, a hercegnő és lánya Ilona grófnő készítették. A klasszicista stílusú templom másfél év alatt elkészült, 1826-ban Szent Ilona tiszteletére szentelték, ezzel állítva emléket László gróf Ilona lányának is. A félköríves szentélye a hajóval egyező szélességű. Kétoszlopos kapuzata fölött timpanon és kis torony látható. A kereszt a felszentelést követő évben került a toronyra. Az országban ez az egyetlen Szent Ilona templom.

Diási Havasboldogasszony templom, Kossuth L. u. – Darnay u. sarok

A Havi Boldogasszonynak szentelt kápolnát 1894-ben építették egy korábban ott állott kápolna helyére Radits Ákos budapesti műépítész tervei alapján. Az építési költségek nagyobb részét Dornyai Mihály hagyatékából fedezték. Az építési anyagok egy részét Festetics Tasziló gróf adta, míg a felszerelés költségeit Diás lakói fedezték.
Az olasz reneszánsz stílusú, polikrom oltár Runggaldier József tiroli szobrász alkotása. (1914)

Darnay (Dornyai) pince, Darnay u. 10.,

Műemlék fabordás pince, magántulajdonban A XVII. századból megmaradt boronapince a népi építészet eredeti, tipikus darabja. Mestergerendájában olvasható az 1644-es évszám. Amíg a faizás (fa szedése az erdőről) lehetséges volt, addig a vastag tölgyfákból faragott gerendákból építették a pincéket. 1800-ban azonban megtiltották, hogy a pincék ilyen módon való építésével az erdőkben kárt okozzanak, helyette más módszert ajánlottak (vályog, vesszőfonat). Sajnos hasonló pincéből mára alig maradt.

Mária szobor – Patrona Hungariae, megközelíthető a Bem utcából

A 71-es főút fölé magasodó dombon, fokozottan védett természetvédelmi területen áll a Szűz Mária szobor, amelyet 1990-ben szenteltek fel. Boldogfai Farkas Sándor alkotása Magyarország utolsó királynéjának, IV. Károly feleségének, Zitának emlékét is őrzi. A szobrot dr. Taba Istvánné állítatta.

Vitéz kereszt, Madách u. sarok

A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve, azaz a latin szövegben rejlő római számok összeadásával kapjuk meg az 1807-et. A község területén több – további 16 db – kereszt található.

Kapernaum – evangélikus üdülő, szeretetotthon és konferenciatelep, Béke u. 43.

A Kapernaum Izraelben a Genezáreti tó partján elterülő városka neve, ahol Jézus szívesen időzött. E helységről nevezték el az evangélikus intézményt. Eredetileg a házat dr. Bita Dezső győri bencés egyetemi tanár építtette a múlt század végén, nyaralónak. 1907-ben a Balatonra saját lejáratot és fürdőt létesített, így volt idő, amikor a falunak három strandja volt. A ház többször gazdát cserélt, végül a Soproni Evangélikus Teológus Otthon vásárolta meg 1933-ban lelkészüdülő és konferenciatelep céljára. Máig többször bővítették. Nyaranta vasárnaponként nyilvános istentiszteletet tartanak. Az intézménynek jó kapcsolatai vannak erdélyi és német evangélikus gyülekezetekkel.

Szent József Otthon – Karmelita Nővérek kolostora, Darnay u. 15.

1993-ban holland segítséggel épült és szentelték fel Jézus Isteni Szívéről elnevezett karmelita rendházat. A kolostor a Rend akaratából épült. Céljuk az újoncok kiképzése, és az idős nővérek számára a közös élet újbóli megteremtése. Kápolnájában bajor fafaragó művészek által készített három szép szobor látható: Jézus, Mária és Szent József.

Nepomuki Szent János-forrás és szobor, Kossuth L. u. – Malom u. sarok

2000-ben a Szent János-forrást felújították: vállalkozók, és a Forrásvíz Természetbarát Egyesület restauráltatta a forrás felett álló 1828-ban állított Nepomuki Szent János szobrot, kibővített területen a parkosítás mellett számos emlékfát is ültettek. A fák tövében elhelyezett emléktáblák őrzik Léczfalvi Sándor vízügyi mérnök – ő tervezte meg egykor a források hálózatba kötésének a rendszerét –, Darnay Dornyai Béla honismertető, valamint Talabér János papköltő emlékét.

Bálványos regős prés, Körforgalomnál

A közel 150 éves regős típusú, kevésbé megőrzött díszes bálványos prést még Molnár Tamás nemeshetési polgár dédöregapja készítette. Azóta egy pincében pihent, és most a három hegyközségi település határában található. A prés szimbolizálja azt a hegyközségi múltat, ami még 50 éve is jellemezte a zalai Balaton-parti falvakat.