Nagy III. János - labdarúgás

Születési hely és idő: Székesfehérvár, 1950. augusztus 3.
Sportág: labdarúgó
Versenyszám: csapat
Klub: Videoton, Várpalota, Keszthelyi Haladás, Gyenesdiási Kinizsi SK.
Legjobb eredmény: Magyar bajnoki ezüstérmes.

A Videoton saját nevelésű játékosa. Az élvonalban, 1970-ben mutatkozott be. Legnagyobb sikere a székesfehérvári csapattal az 1975–76-os idényben elért második helyezés volt. 1980-ig 290 bajnoki mérkőzésen 2 gólt szerzett. Ezt követően a Várpalota, majd a Keszthelyi Haladás játékosa lett. 1989-ben az osztrák alsóbb osztályban szereplő ASV Neufeld csapatában szerepelt, mielőtt visszavonult volt az aktív labdarúgástól. 1974 és 1976 között 16 alkalommal szerepelt a válogatottban. Kétszeres utánpótlás válogatott (1970–78, 1 gól), kétszeres egyéb válogatott (1974–75) és négyszeres B - válogatott (1976–78). 1970. március elsején mutatkozott be az első osztályban, 1980. szeptember 27-ig 291 élvonalbeli mérkőzést játszott a Videotonban, két gólt szerezve. Legnagyobb sikere az 1975–1976-os idényben elért bajnoki ezüstérem volt, akkoriban volt pályafutása csúcspontján: 1974. szeptember 28. és 1976. október 13. között – eleinte inkább középső védőt, majd többnyire jobbhátvédet játszva – törzstagnak számított a válogatott keretben. Az 1978-as argentínai világbajnokság selejtezői közül csak az elsőn, a pireuszin játszott, utána Baróti Lajos Török Péterre és Martos Győzőre bízta a posztot. Nagy III János 1974-ben, Bécsben, az osztrákok ellen debütált a válogatottban, s ugyanott búcsúzott 1976 őszén. Az A-válogatotton kívül játszott az utánpótlás-válogatottban, a ligaválogatottban, az olimpiai válogatottban, a Budapest-válogatottban (noha soha nem volt fővárosi klub tagja…) és a B - válogatottban is.

Forrás: wikipédia