Hársfalvi György

Gyenesdiás Nagyközségért kitüntető cím birtokosa

Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete „Gyenesdiás Nagyközségért” kitüntető címet adományozta Hársfalvi György részére a több évtizeden keresztül kifejtett magas színvonalú, példaértékű és eredményes munkájáért, a József Attila Művelődési Ház működésének magas színvonalon történő vezetéséért, Gyenesdiás közösségi és művészeti életében kifejtett példaértékű tevékenységéért.

 Szakmai életrajz
1992 májusában a gyenesdiási József Attila Klubkönyvtár megüresedő vezetői állását pályázta meg és nyerte el. Azóta ez a beosztása és munkahelye a József Attila Művelődési Ház és Könyvtár.
Az akkor másfél személyes önkormányzati intézmény látta el az éppen a közös tanács társközségi szerepe béklyója alul szabaduló, akkor 2300 lakosú település könyvtári, közművelődési feladatait. Világos célkitűzései voltak a munkáját illetően, hiszen a rendszerváltáskori helyi önkormányzat megalakításában – a helyi MDF vezetőjeként/elnökeként – részt vett.
Igyekezett a helyben adódó lehetőségeket kihasználni, a már létező körök, klubok (Ifjúsági klub, Nőklub, Gyenesdiás baráti kör) munkáját támogatni, illetve olyan közösségeket létrehozni vagy létrehozását támogatni, amelyeknek valamilyen kötődése volt a településhez, az itt élőkhöz, érdeklődési körükhöz. A település akkori polgármestere, Szalóky Jenő nem csak jó partner volt, de pozitív hozzáállásával erős motivációt jelentett számára.
Már az első évben megalakult – egyelőre általános iskolásokból, az intézmény szakköreként – a település és a kistérség/járás néhány év múlva egyik legrangosabbá váló amatőr-művészeti közössége, a néptánccsoport. Újjáalakult a Népdalkör, mely néhány éven belül szakmai munkájával számos elismerést szerzett.
Az önkormányzat megalakulását követően részt vett a helyi önkormányzati lap, a „Gyenesdiási Híradót” alapításában, a Szerkesztőbizottság létrehozásában, illetve felelős szerkesztőként megbízást kapott a havonta megjelenő újság készítésére. A lap révén a helyi identitás erősítése, közösségek megteremtése, helytörténet feldolgozása, megismertetése, természetesen a helyi tájékoztatás, vele a helyi döntések demokratikusabbá tétele volt a cél, kiderült, nem eredménytelenül. Részt vett, illetve alapítója volt az akkor létrejött, de mára megszűnt Balatoni Lapok Szövetségének is. (Helyi lapokat akkoriban csak nagyobb települések, városok készítettek.) A Gyenesdiási Híradó főszerkesztői feladatairól végül 23 év után, 2015-ben mondott le, mert összeférhetetlen volt az önkormányzati képviselői tisztségével. Ez idő alatt közel 300, 8-16 oldalas lapszám jelent meg, köztük néhány különszám is. E feladatot külön díjazás nélkül végezte.
Közben egyre több kulturális eseményt szerveztett, kiállítások, előadói estek, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, helyi, vagy népi vallásossági hagyományokat elevenítettek fel és szerveztek köré eleinte kisebb rendezvényeket, vagy vettek benne tevékenyen részt. Ezek később kinőtték magukat, esetleg helyükbe más rendezvények léptek – Pünkösdi ünnepségek, búcsúk, húshagyó keddi farsangi ünnep, szüreti ünnepségek, húsvéti készülődés, szállást keres a szent család, bibliamaraton, adventi gyertyagyújtás, betlehemi játék, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, stb.
Egyre több amatőr művészeti közösség jött létre a művelődési intézmény keretein belül, ezért kezdeményezte egy civil szervezet, alapítvány létrehozását. /Az akkor érvényben lévő jogszabályok ösztönözték az ilyen közhasznú szervezetek lakossági támogatását (SZJA-ból leírható volt egy része), de egyre több pályázat nyújtott a helyi kulturális csoportoknak támogatási lehetőséget./ 1998-ban létrejött a Gyenesdiási Köz–Kultúra Alapítvány, mely kuratóriumi elnöki tisztét kezdettől betölti.
Jelenleg több helyi közösség működési feltételeit biztosítja e szervezet, a művelődési intézménnyel összefogva, jelentős részben az önkormányzattól kapott támogatásból, de időről időre több pályázati konstrukcióban vesznek részt eredményesen. Több közösség önfenntartó, autonóm csak a tevékenység számára szükséges feltételeket kéri az intézménytől - helyiség, eszközök.
A legjelentősebb művelődési közösségek - Gyenes Néptánc Együttes, a Gyenesdiási Dalárda és a Gyenesdiási Népdalkör, Községi Kórus, Szövő és népi kismesterségek szakköre, Kosárfonó szakkör - mellett több kulturális célú és/vagy szabadidős, hobbi közösség jött létre, illetve erősödött meg az elmúlt több, mint 27 év alatt, melyekről az alapítvány a művelődési intézménnyel együtt gondoskodik - nőklub, mely nyugdíjasklubbá alakult, kertbarát kör, baba-mama klub, magyar vándor klub, francia klub, magyarul tanuló németek klubja, színjátszókör, gitárszakkör, ifjú muzsikusok szakköre, film-média szakkör, jógatorna klub, kertbarátkör. E közösségek nem csak cél szerinti tevékenységükkel vesznek részt a település életében, hanem más közösségi célok érdekében is mozgósíthatók, megteremtve, demonstrálva ezzel a helyi közösségek társadalmi erejét.
A Gyenesdiási Köz-Kultúra Alapítvány menedzselte közösségek jelentős, eredményes munkát végeztek és végeznek, a Gyenesdiási Népdalkör több arany minősítést és Arany Páva nagydíjat szerzett, két CD-t adott ki, Zala Megyei Közgyűlés közművelődési nívódíját kapta, mint ahogy a Gyenes Néptánc Együttes is. Utóbbi közösség számos külföldi országban sikerrel mutatkozott be. A Gyenesdiási Dalárda Kárpát-medencei Vass Lajos Nagydíjat szerzett, valamint eddig 6 cd-je, DVD-je jelent meg alapítványunk kiadásában. E csoportok, tevékenységük jelentős háttérmunkát igényelnek, mely feladatokat – természetesen közösen – sikerrel oldottunk meg.
Sokféle közművelődési tevékenységet végnek, a már említett közösségek gondozása, munkája támogatása mellett évente 10 -12 kiállítást rendeznek. A Községháza (a 2000-ben történt átadása óta) jelentős, kedvelt kiállítóhely lett.
Több előadói estet, kisebb, egyestés rendezvényt szerveznek, rendeznek.
Jelentős részben turisztikai vonzerőt jelentő rendezvények körében három többnapos fesztivált szerveznek – Keszegfesztivál, Gyenesdiási Bornapok, Korzó-estek -, néhány egynapost – Pünkösdi szezonnyitó, Szüreti Vígasságok, Húsvéti készülődés, stb., komolyzenei koncerteket – Községházi esték -, búcsút, stb.
Felelősek a nemzeti ünnepek megszervezéséért (március 15, október 23, karácsony), évfordulós események megrendezéséért, hagyományápoló rendezvényekért (Háborús Hősök, Kultúra Napja, Költészet Napja, Aradi Vértanúk napja, Nőnap stb.)
Az önkormányzat tulajdonában álló népi műemlék Pásztorház üzemeltetését, szakmai munkáját látják el, itt a két háború közötti állapotoknak megfelelő berendezések közt (enteriőrben), mintegy élő tájházként tevékenykednek, kézműves szakkörök dolgoznak, kézműves játszóházakat tartanak a helyi iskolásoknak, illetve garantált turisztikai kínálatban - a településre látogató gyermekes családoknak, valamint bemutatják a Balatoni Múzeum kiállítási tárgyaiból készített Avar kiállítást.
Gyűjti a településünkre jellemző népi használati, berendezési tárgyakat, helytörténeti anyagokat, dokumentumokat, fotókat. Fotókat készít a település életéről, rendezvényekről, közösségekről, helyi beruházásokról. Évente kiállítást rendez (a Magyar Kultúra Napjára) az elmúlt év eseményeit bemutató fotókból.
Részt vett több, az eddig megjelenő gyenesdiási monográfia kötet előkészítésében, néhányhoz saját írással, többekhez fotókkal járult hozzá. Jelenleg önállóan szerkeszti Gyenesdiás Nagyközség Monográfiája Művelődéstörténet kötetét.
Több nagyobb pályázatban vett részt, felelősként. Kapcsolatot tart a helyben és a környéken működő civil szervezetekkel, többeknek helyszínt biztosít tevékenységéhez.
Tagja a Zala Megyei Népművelők Egyesületének, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, a Tájházszövetségnek, rendszeresen részt vesz a Balatoni Helytörténeti Klub munkájában.
2006 óta tagja Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének.
Tevékenysége során különös figyelmet szentel annak, hogy értéket, igényes produkciókat kínáljon a szórakoztatás során is.