Talabér János (Gyenesdiás, 1825 – Nagykanizsa, 1899), költő

Felsőszopori Talabér János, a falu hetedik plébánosa 1825. január 4-én született (Gyenes) Diáson. Apja ott volt főmolnár. Fiatalon árván maradt. Pappá szentelték 1848-ban, Veszprémben. 1860. augusztus 26-tól szolgált egy évig Szentpéterúron.

Az ő szomorú tiszte volt, hogy 1861-ben eltemette a koraszülött Inkey ikreket Bánfán, majd az ifjú anyát is. Anyakönyvi bejegyzésének precízsége (hogy beírta Eleonóra grófnő születésének helyét Hütteldorfot) tette lehetővé, hogy a hajdani óriási osztrák-magyar monarchiából sikerült kiszűrni azt a plébániát, hol nemcsak keresztelése bejegyzése található, hanem az is, hogy mikor kötöttek házasságot).

Miután költő és irodalmár is volt, 1861 év végén cserélt Kákosi László zalaszentbalázsi plébánossal, hogy közelebb legyen Nagykanizsához, Zala megye irodalmi központjához. 1899-ben Nagykanizsán hunyt el, s nagy részvét mellett ott is temették el.